TISZTELT LAKOSSÁG!

A Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2016. évben is kiemelt feladatként kezeli a szabadtéri tüzek megelőzését. Az év azon időszaka következhet be, melyben az ilyen jellegű tűzesetek száma jelentősen megnövekedik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tüzek keletkezési helye jellemzően a települések külterületei, műveletlen, elhanyagolt, gondozatlan területek, de számos alkalommal a települések belterületein is gondot okoznak az ilyen földterületek.

A szabadtéri tüzek legtöbbje a szabályok ismeretének hiányából, vagy annak tudatos be nem tartásából, gondatlanságból ered. A föld tulajdonosának, használójának, az ingatlan tulajdonosának tisztában kell lennie a jogszabályban foglalt kötelezettségeiről.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. § (1)bekezdése kimondja, hogy „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.”

„(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek

c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;

 (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.”

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján el kell végezni a gyommentesítést. A földterületet továbbá éghető anyagtól, száraz fűtől mentesen kell tartani, ami szintén a tulajdonos, használó feladata.

A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

A település jegyzője felszólíthatja a lakosságot az elhanyagolt területek gondozására a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörében eljárva. Ez alapján a település jegyzője látja el a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzését, illetve a közérdekű védekezés elrendelését. A Korm. rendelet 17. § (1) alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles: egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét, továbbá a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A száraz, füves területeket gyakran a jogszabályi tiltás ellenére is meggyújtják, mivel ezt a módszert találják az elhanyagolt, gazos területek tisztításának, a száraz fűvel borított területek megújításának legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásának.

A tűzgyújtással és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.), illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

A Kvtv. általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére is. A tilalom alól abban az esetben ad felmentést, ha jogszabály másként rendelkezik a törvény.

Az avar és a kerti hulladék, égetésének szabályait a 6/2014. (III. 21.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) az erdőben és annak kétszáz méteres körzetében – külterületen – való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégetés, faszénégetés) szabályozza. Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Evt. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket, beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.

Az égetés, tűzgyújtás szabályai az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben találhatók.

A lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.)Kormányrendelet kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 40-200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Irányított égetés tűzvédelmi hatóság engedélye nélküli végzése esetén 50-500 ezer, valamint szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása esetén 20-400 ezer forintig terjedő bírság szabható ki. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

Jászberény, 2016. március 07.

Tisztelettel:

Fózer Tibor tűzoltó ezredes

kirendeltség-vezető