A kéttornyú templom középkori műemlék. Többször átalakították, mai formája 1833 óta változatlan. Az 1391-es határjárási okmányban szerepel először a "Szűz Mária tiszteletére épült" kőegyház Apátin. Eredete azonban sokkal előbbre tehető, mert ha a jászkunok építették, akkor már a XIII-XIV. században épülhetett, midőn a jászkunok nagy része felvette a keresztény vallást. Gótikus stílusjegyei: a torony csak egy oldalával támaszkodik a templom falához, faragott kőből készült támpillérei vannak, amelyek a torony sarkainál állnak, csúcsíves ablak az "öreg" toronyban. A tornyok körüli rész ma is az eredeti, azt sohasem bontották le.
A keleti torony egyik támpillérén lévő felirat szerint (a fél nyolcas jel - négyes számot jelent) 1493-ban Horváth Lukács "apátiszállási kapitány" építtette a tornyot, melynek kb. 5 ölnyi magasságú része ma is megmaradt. Jól látható, hogy a fölötte lévő rész sarkai már lekerekítettek.
A török hódoltság után a templom leromlott állapotban volt, a felújításáról szóló irat ugyan két tornyot említ, de a másiknak nem maradt nyoma. Ekkor a templom hossza 8 öl és 5 láb, szélessége 7 öl volt.
Az eredetileg gótikus templomot 1745 és 1759 között a barokk stílusnak megfelelően a város kibővíttette. Braun Sebestyén építőmester 24 m hosszú részt és a mai nyugati tornyot toldotta hozzá, valamint a főhomlokzatát néhány lábbal előbbre építette. Ekkor készült a két oszlopon nyugvó ív alakú boltíves kórus is. Felszentelésekor Kálmán János plébános azt mondta: "Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy ez a templom megteljen".

Az élet azonban ezt hamar megcáfolta, mert az egyre növekvő lakosság befogadására kicsinek bizonyult. 1805-ben már terveket készíttettek a templom bővítésére, de csak 19 év után jutott a város anyagilag olyan helyzetbe, hogy az építést megkezdhette (1825-ben az új alapkő emlékirata szerint Jászapátinak 7350 katolikus lakosa volt.) Rábel Károly gyöngyösi építész és Homályossy Ferenc szolnoki kamarai ácsmester tervezte és végezte a bővítést. Az 1759-ben felszentelt templom hajója megmaradt, a szentélyt lebontották, kereszthajóval kibővítették és új szentélyt építettek. A falakat körben 3 m-rel magasabbra emelték, új bolthajtásokat építettek: két nagyobb fedi a templomhajót, egy kisebb a kórust és egy a szentélyt. A szentély mindkét oldalán sekrestyét építettek, az egyiket utána raktárnak használták. A régi templom alatt sírbolt is volt, amit 1825-ben töltöttek be. (Régebben temetkeztek a templom köré, 1759-ig.) 1833-ban emelték meg a homlokzatot 8m-rel, amihez acélgerendákkal hozzákapcsolták a tornyokat, és a torony falát kívül és belül falak hozzáépítésével megerősítették.
A jászapáti templom az Egri Főegyházmegye egyik legnagyobb temploma, bár terjedelméhez képest kissé alacsony. Az egész templom hossza 62 m. A tornyok magassága 34 m. 3500 embert képes befogadni.
A bejárati kétszárnyú ajtó még a régi templomból való, fölötte a város 1750-es címere. Az ajtó fölötti falfülkében Szt. Anna, karján a kisded Szűzanya. A homlokzat csúcsán Szűz Mária csillagkoszorúval ékesített kőszobra. A torony és a homlokzat ablakai félköríves záródásúak, oldalsó ablakai félkör alakúak, ezért a templom egészen világos. 
A főoltárkép Bécsből származik, Mária születését ábrázolja, ismeretlen a festője. A két régebbi kis oltárt Sajóssy Alajos (Szt. Anna könyvből oktatja Máriát) és Than Mór festette (A fájdalmas Szűzanya a Golgotánál). A templom három mennyezeti freskóját Vágó Pál festőművész készítette 1904-ben, a szülővárosának adományként.

          

Szentháromság szobor

Vágó Ferenc városi tanácsos készíttette 1803-ban, lakásának kertjében állt - ma a templom előtt áll. Barokk stílusú. A Szentháromság szobra magas kőoszlop csúcsán áll, amint a boldogságos Szűzet megkoronázzák (lábainál két kis angyalalak látható lámpással a kezében). A díszesen tagolt alapzatán lévő domborművön Gábriel arkangyal üdvözli a Boldogságos Szüzet.

Nepomuki Szent János szobra

A templom hátsó kerítésének kapuoszlopán áll baloldalt.

Nepomuki János szobor

A műemlék barokk szobrot Szikszay András állíttatta 1784-ben. Eredetileg a templom előtti téren állt, ma a Munkácsy téren látható.

Jászapáti - mennyezeti falképek és főoltár

(Bóna István festőművész restaurátor)

A jászapáti római katolikus plébániatemplom az Egri Főegyházmegye második legnagyobb temploma. A főhomlokzat felé eső része a XIII. századból való. Nem tudni, hogy a barokk külső mennyi középkori falazatot őriz, de az biztos, hogy az 1493-ban épült keleti toronyból gótikus ajtó vezet át a mai tetőtérbe. A templomot 1743-1759. között barokk stílusban újjáépítették, és mintegy duplájára növelték. Alig ötven év múlva újabb bővítés következett, ekkor nyerte el mai méreteit. 
Az ősi kőtemplom a 13. 14. századfordulón épülhetett (Okmány 1391-től). 1493-ban épült gót stílusban a K-i torony. Külső-belső megerősítése 1833-ban. 

A Ny-i (harang) torony építése 1746-ban kezdődött. 1743-59 között bővítés barokk stílusban (Braun Sebestyén):

• előbbre került a homlokzat
• kórus, torony épület
• 12 m belmagasságra emelik

Bővítés: 1825-28 között (Rábl Károly):

• kereszthajó
• szentély, sekrestyék
• 3 m-re nő a belmagasság

A hatalmas barokk római katolikus műemlék templom az épületek közül értékét tekintve az első helyen áll Jászapátin. Az Egri Főegyházmegye 2. legnagyobb temploma az egri bazilika után. 3500 ember befogadására képes. 
Vágó Pál és Szirmai Antal festőművészek festették a neobarokk szekkót és ornamentikát (1904-1905). A szekkók nemzetközi színvonalúak. Az ornamentika szintén nagyon értékes, mivel ilyen magas színvonalú összefüggő dísztő festés már alig van hazánkban. (Bóna István)

A restaurálást Bóna István - Vágó Pál festőművész dédunokája - festőművész, restaurátor vezeti. 

Mennyezetét 1904-ben Szirmai Antal és Vágó Pál festette ki. A festés a teljes templomot érintette, de az oldalfalakat 1984-ben, állítólag a műemléki hatóság előírása szerint, műanyag festékkel átfestették, elpusztítva ezzel az enyves festésű ornamentikákat.
Szirmai művei a szentély és a főhajó boltozatán láthatók. Az ornamentikát is az ő műhelye készítette. Vágó Pál festette ki a kereszthajó mennyezetét. Művészi szempontból a Vágó képek igazán jelentősek, azonban a két művész együttműködésével létrejött belső dekoráció egységes egészet képez.
A Vágó képek - művészi nívójukat tekintve - az akadémista neobarokk festészet terén a korabeli világ élvonalát képviselik. Az "akadémista" művészet iránti közelmúltbeli érdektelenség miatt a pusztulás sok jelentős alkotás rongálódásához, vagy elvesztéséhez vezetett.
A Szirmai Antallal kötött eredeti szerződés szerint az ornamentikát a legjobb minőségű enyves festékkel, a képeket temperával kell festeni. Ez utóbbi azért kínos, mert fogalmunk sincs, hogy az adott korszakban a "tempera" megnevezés alatt miféle festékek kerülhettek forgalomba. A kötőanyag vizsgálatok talán a közeljövőben pontosabb adatokat nyújthatnak erről a festékről.
Vágó Pál a maga részét díjazás nélkül, szülővárosának történt felajánlásként festette meg. Szerencsére az általa használt festék kissé jobban tart, mint Szirmaié.
A XX. század eleji szekkók restaurálása talán a legnehezebb szakmai feladat. A közelmúlt restaurálásainál ez azért nem derült ki igazán, mert ennek a kornak nem tulajdonítván igazi értéket, sokszor "bátran" nyúltak a kérdéshez. 
A munka első fázisa az átvételi állapot dokumentálása után a tisztítás volt. Ezt mechanikus módszerekkel, szárazon végeztük. Először óvatosan leporoltunk minden felületet, majd fixálás következett. Tapasztalatunk szerint a hidroxi-propil-cellulózzal való fixálás után a falfestmény tovább tisztítható a festékréteg károsítása nélkül. A további tisztítás után következhet a végső fixálás műgyantát tartalmazó metil-cellulóz víz és alkohol keverékében való oldatával. A végső fixálás után egyes helyek még tovább tisztíthatók szilikon szivacs-radírral. A vastagabb, hámló festékrétegeket Lascaux Hydrogrund segítségével ragasztottuk vissza.
Ahol a vakolat meggyengült, szervetlen szilikát fixatívval erősítettük azt meg. 
A vakolatelválásokat injektálással rögzítettük. Az injektáláshoz diszpergált mészkrém alapú, saját keverésű injektáló vakolatot használtunk. Egyes esetekben ettől kénytelenek voltunk eltérni, és műgyantás injektálást alkalmazni. Az így megerősített és megtisztított képeken a kopásokat és hiányokat akvarellfesték segítségével retusáltuk.
Az ornamentikák esetében a tisztítás után a háttérszíneket CMC alapú híg festékkel átlazúroztuk, a mintákba többnyire elég az elsötétedett fehéreket visszafesteni azokon a helyeken, ahol a tisztítás nem volt eredményes. Az esetleges nagyobb hiányokat CMC alapú festékkel egészítettük ki, a kisebbeket akvarellel retusáltuk.
Az oltár korábbi festését nem tártuk fel, hanem megtartottuk az 1904-es állapotot. 
Az oltárképet és a tabernákulumot a munka nem érintette.

Díszítőfestő - aranyozó munkák: Ráncsik Zsolt 
A gipsz oszlopfők javítása: Csizmadia Imre 
Restaurálás: Bóna István, Dorogi Zsuzsanna, Lopusny Erzsébet, Maracskó Izabella, Sári Gabriella és Susánszky Ágnes
Támogató: Jászapáti Templomért Alapítvány, Jászapáti Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
A restaurátorok munkáját Kovács Éva rajztanár segítette.

Jászapáti Római Katolikus Templom felújításai

A jászapáti Római Katolikus Templom több éve sikeresen pályázott a műemlék templom megóvása, felújítása céljából.
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által kiírt "Épített örökség megóvása" kategóriában, sikeresen pályázott. Az 5.000.000 Ft támogatás segítségével oldották meg a templom tetőszerkezetének felújítását, a héjazat cseréjét. 
2001-ben Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Műemlék helyreállítást megelőző kutatások támogatására kiírt pályázat keretén belül 800.000 Ft-ot nyert a templom. A pénzt a mennyezeti szekkó restaurálásának diagnosztikai és természettudományos vizsgálatokkal való előkészítésére fordították. Ehhez a Jászapáti Templomért Alapítvány 240.000 Ft önerőt biztosított.
2002-ben Gazdasági Minisztérium Széchenyi terv pályázatán belül, a vallási turizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadóképesség fejlesztésének támogatására pályázott a templom. 
A déli kereszthajó falképének és ornamentikájának restaurálására 2.739.000 Ft-ot, az északi kereszthajójának restaurálására pedig 2.740.000 Ft-ot nyertek. Ehhez az egyház összesen 2.074.000 Ft-ot, a Jászapáti Templomért Alapítvány pedig 3.405.000 Ft-ot biztosított.
2002-ben Nemzeti Örökség Programra pályázott az egyház "Az épített örökség megóvása, felújítása" kategóriában. A megnyert 3.000.000 Ft-ot a szentély szekkójának tisztítására használták föl. 
2003-ban Nemzeti Örökség Programra pályáztak, az épített örökség megóvása, felújítása kategóriában. A szentély megtisztított falképeinek konzerválására 3.000.000 Ft-ot költöttek.
A JNKSZ Megyei Területfejlesztési Tanács meghívásos pályázatával 1.540.000 Ft-ot nyert az Jászapáti Egyházközösség. Ezt a kórus falképeinek restaurálására fordították. Ehhez az egyház 669.000 Ft-ot biztosított.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága, az Iparművészeti Szakmai Kollégium pályázata, iparművészeti alkotások restaurálására 3.000.000 Ft-ot nyertek. Ezt az oltárépítmény restaurálására fordították (oltárszekrény, oszlopok, timpanon). Ehhez nem kellett önerőt biztosítani.

A Jászapáti Templomért Alapítvány

1998-ban néhány lelkes lokálpatrióta elhatározta, tenni kell valamint a műemlék templom megmentése érdekében. Legjobb megoldásnak egy alapítvány létrehozása és közadakozás szervezése tűnt. Így jött létre A Jászapáti Templomért Alapítvány 1998.május 19-én 12 alapító tag támogatásával. A magánalapítvány közhasznú szervezet, bírósági nyilvántartásba vétele 1998.október 12-én történt. 
Az alapítvány vállalta jószándékú elszármazottak és jászapátiak anyagi segítségével a tetőszerkezet és a héjazat rendbehozatalának, a szekkó restaurálásának támogatását. 2002-től kérhette a SZJA 1 %-át is, az első évben 681.000 Ft-ot kaptak, 2003-ban 1.159.631 Ft-ot, 2004-ben 1.459.900 Ft-ot. Támogatói adományok 2003-ban 709.300 Ft, 2004-ben 819.200 Ft. A pénzt a szekkók tudományos kutatására költötte, valamint a kereszthajók, a szentély, a kórus szekkójának restaurálását támogatta. Az oltárépítmény felújításának restaurálását támogatta. Az oltárépítmény felújításához pályázaton nyert pénzt az alapítvány. 
Kitűzött cél továbbra is az elkezdett restaurálás befejezésének támogatása. Nagyon durva becslés szerint 100 millió forintra lenne szükség legalább. Közel ennyibe kerül az eddig végzett munka. 

A Jászapáti Templomért Alapítvány kéri a helybéli és elszármazott jászok további anyagi segítségét. Adományaikat a Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Kirendeltsége Jászapáti Fiókjánál vezetett 69400427-10302561 számú számlaszámra várjuk.

Kölcsey szép gondolatai álljanak itt befejezésül: 
"Az idő fut, s maradékaink nem fognak emlékezni ránk, ha maradandót nem hagyunk rájuk."